Egy új tanulmány szerint a hiányzó Északi-sark hőmérsékleti adatok, nem pedig a természet a felelős a globális felmelegedés látszólagos 1998 és 2012 közötti lelassulásának.
Az Alaska Fairbanks Egyetem és kínai kutatók együttműködésének köszönhetően egy új adatbázis született, ami a világ több pontjáról tartalmaz hőmérsékleti adatokat és a használatával lényegesen javul a Északi-sarki területek reprezentációja a globális felmelegedés ‘szünete’ alatt.
Xiangdong Zhang, az egyetem Nemzetközi Sarkvidék Kutató Központjától, a Tsinghua Egyetem és más Északi-sarkot kutató kínai intézetek munkatársaival működött együtt, hogy megvizsgálják a Jeges tengeren sodródó bóják által gyűjtött hőmérsékleti adatokat.
“Újraszámoltuk az 1998 és 2012 közötti globális átlag hőmérsékletet és arra jutottunk, hogy a globális felmelegedés folytatta a 0,112 Celsius per évszázados emelkedést, ahelyett hogy 0,05 Celsius per évszázadra lassult volna, ahogy korábban gondolták,” mondta Zhang.
Az új adatok ezen felül javítják a globális felmelegedés és az Északi-sark felmelegedés ütemének becsléseit.
“0,659 Celsius per évszázados felmelegedést becsültünk az Északi-sarkon, 1998 és 2014 között. Összehasonlítva az újonnan felbecsült globális 0,130 Celsius per évszázados felmelegedéssel, az Északi-sark a globális átlag ötszörösével melegedett,” mondta Zhang.
A csapat új módszereket dolgozott ki amivel az Északi-sark hőmérsékleti adatait is figyelembe tudták venni a globális átlaghőmérséklet megbecsülésénél. A legtöbb most használt becslés hosszú időtartamot és jó globális lefedettséget jelentő adatokból készült, azonban a különálló Északi-sark esetében hiányzott a robusztus hőmérséklet mérő eszközök hálózata.
Hogy javítsanak a használt adatbázison, a csapat tagjai a Washington Egyetem Nemzetközi Sarkvidéki Bója Programjának hőmérsékleti adatait is figyelembe vették és a Nemzeti Óceán és Légkör Igazgatóság javított tenger hőmérsékleti globális adatbázisát is felhasználták.
A csapat a tanulmányukban a Nemzeti Óceán és Légkör Igazgatóság kutatását és más tanulmányokat is kiterjesztett, attól függetlenül hogy azok éppen a globális felmelegedés szünetét próbálják igazolni vagy épp ellenkezőleg, azzal hogy az új pontosabb adatokkal újraszámította az kutatások által vizsgált időszakok adatait.
A globális felmelegedés lelassulása egy erősen vitatott kérdés a klímakutatók körében. Néhány tudós azt feltételezi, hogy szokatlanul hosszú El Niño az 1997-1998 időszakban és az azt követő időszakban az El Niño hiánya megzavarta a felmelegedés ütemét.
A Föld globális átlag-hőmérséklete az elmúlt évszázadban folyamatosan emelkedett és egyre gyorsul ahogy az emberi tevékenység által szokatlanul nagy mennyiségű szén-dioxid jut a légkörbe. Emiatt a globális felmelegedés lelassulása egy zavarba ejtő gondolat a kutatók számára.
Azonban az új adatokból arra lehet következtetni, hogy a felmelegedés nem tartott szünetet csak alábecsültük az északi-sarki méretét és fontosságát a klímaváltozásban.